Pár gondolat Tőlem Nektek! : )

Idén arra a döntésre jutottam, hogy nem fogok feszített tempóban az új kollekció megalkotására törekedni.
El is mondom miért.
A hétvégén bent voltam a nem rég nyitott üzletünkben: a LA’JOSban.
A rendelt táskáitokat rendeztem, és közben folyamatosan az új kollekción járt az eszem; hogy áll, mi kell még hozzá, és rájöttem sehogy sem állok vele, pedig 4 hét múlva fotózni kellene.
Mindeközben elkezdtem 3 ládányi anyagban turkálni, és csodálattal néztem a 4 év alatt felgyülemlett 30 centis, fél, illetve 1 méteres anyagokat. A gyönyörűségeknek valószínűleg 3 sorsa lehet:
1. megtartom és halmozom őket míg ki nem folyik a szekrényből
2. apránként megszabadulok tőlük (persze először csak a legkisebbektől)
3. vagy alkotok belőlük igazán egyedi darabokat
Mondjuk egy kapszula kollekciót.
Mindez felvet néhány kérdést, így tehát:
-hogyan kerül fel a webshopra?
-minek neki kampányfotó ha max 2 db lesz belőle?

Mindeközben pedig az járt a fejemben, milyen jó érzés lenne átélni újra ugyanazt, mint amit a márka indulásakor.
Emlékszem a 4 évvel ezelőtti, legelső kollekciónkra. 
Amikor bementünk a nagykerbe, és szembesültünk a borsos árakkal és a ténnyel, hogy 1 méterből nem is annyi táska jön ki, mint amennyire mi gondoltunk.
Majd ezek után szomorúan ugyan, de fél-fél méter anyagokat vettünk, mert arra volt pénzünk
nem tudván, hogy abból a fél-fél méterből a polcokon amúgy nincs több. Persze ezt akkor nem mondta senki..
Szorgalmasan befotóztuk a táskákat, és már tettük is fel a félkész webshopunkra, annyira izgatottak voltunk. Majd jött a sok érdeklődő levél, megrendelés. Annyira örültünk.. 
Az első eladott darabig!
A rendelések felvételekor mentem vissza a nagykerbe vásárolni, mikor szembesítettek azzal a ténnyel, hogy az anyag, amire szükségem lenne NINCS már raktáron és nem is lesz. Ha csak nem 20 méter véget rendelünk belőle. ((:
20 méter. ((: Nevettem magamban, mikor még 1 méterre is alig volt pénzem, nem hogy 20 méterre.
Szomorúan hazaballagtam, és arra gondoltam, hogy kezdhetek mindent előlről, pedig annyira szorgalmasan és odafigyelve varrtuk meg azt a „különleges” darabot.
Viszont nem volt más választás, mint újra neki állni, újabb és újabb anyagokat párosítani, illetve megálmodni, milyen legyen a következő.
Bár ebben az időben tényleg nem volt igazi koncepció, nem terveztem nagyon előre sem – talán pont ezért is szerettétek meg ennyire.
Szívből alkottam, tele voltam ihlettel.
Ez mára talán picit elveszett bennem, szeretnék feltöltődni.
A fentiek fényében a lényeg, hogy idén a régi kollekcióból kimaradt, vagy a SOHA fel nem használt „majd jó lesz magamnak ebből egy egyedi táska”  (amiből persze nekem soha nem lett) anyagokból fogunk nektek táskákat gyártani.
Csak pár darabot.
Teljesen egyedit.
Olyat, ami nem jön szembe veled az utcán.
Mert alkotni jó.
Mert a régi anyagokból is lehet csodát varázsolni.
Mert jó környezettudatosnak IS lenni.
Mert nem kell mindig mindennek ugyanúgy történnie, mint azelőtt.

#aképenezazelsőtáskánk #ésebbőlazutolsóis😀#imádomeztasztoritamúgy